Erdély bemutatása

Erdélyről általában

Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megyeösszességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.

Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságonbelül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román.

Nevének eredete

Az első dokumentum, amely a területre hivatkozik Géza által, 1075-ben kibocsátott adománylevélből származik, ami „terra ultra silvam”-ként (ultra silvam ad castrum quod vocatur Turda), vagyis „az erdőn túl” formában nevezi meg Erdély területét. Ugyanezen században kezdtek a területre „Partes Transsylvana”(vagy mai írásmóddal „Transsilvanae") módon hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. század első felében), ami „az erdőn túli részeket” jelenti, és ezt a kifejezést használták a Magyar Királyságon belül is. A latin helyett a köznyelvben az „Erdőelve”kifejezést is elterjedten használták. Ennek első dokumentálásaAnonymus 12. századi Krónikája (Gesta Hungarorum), amely„Erdőelvként” említi.

Éghajlata

A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domborzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700–1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500–800 mm, a síkságon 500–600 mm.

Erdély története

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Éltek itt kelták, dákok, majd közel másfél évszázadon át római provincia volt. Ez volt az utolsó tartomány, amellyel az ókori Róma gyarapodott, s az első, amelyet elvesztett: Aurelianus császár 271-ben a gótok betörései miatt elrendelte a kiürítését. Ezután különböző népek (vizigótok, taifalok, hunok, gepidák, vandálok) átvonulási- vagy szállásterülete lett Erdély.

A magyarok a honfoglaláskor a Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt állt.

Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. Az országrészt a király helytartója, az erdélyi vajda irányította. A 13. századtól alakult ki Erdély fő népcsoportjainak történelmi elkülönülése magyarokra, székelyekre, szászokra és románokra. 1526-ban a törökökkel vívott mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az 1868. évi XLIII. törvény révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett azOsztrák–Magyar Monarchián belül.

Az első világháború alatt felerősödtek a román irredentamozgalmak. Az addig a központi hatalmakkal barátinak tekintett Románia az antant oldalán szállt háborúba, mivel Franciaország és Anglia részéről ígéretet kapott Erdély megszerzésére. 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak. Az 1940-es második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak 43 492km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel. A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés a bécsi döntéseket érvénytelenítette, a területet újra Romániának ítélte.

Gazdasága

A jelenkori Erdély Románia gazdaságilag egyik legfejlettebb része. A terület ásványkincsekben gazdag (szén, vasérc, ólom,mangán, arany, réz, gáz, só és kén). A másik értékes nyersanyag a fa.

A legfontosabb gazdasági tevékenységek közé tartozik a mezőgazdaság (állattenyésztés, borászat és gyümölcstermesztés), valamint az acél-, vegy- és textilipar.

(forrás: wikipedia)

Gasztronómia

Az erdélyi konyha olyan emberé, aki keményen dolgozik, aki mértékkel, beosztással él, de amikor ünnep van, áldoz, tud ünnepelni. Az erdélyi - magyar konyha azon túl, hogy erdélyi, éppúgy szerves része a magyar konyhaművészetnek, mint az alföldi, vagy a dunántúli. Mi adja a jellegzetességét? Több minden is. Így a helyi fűszerek hagyományhűbb, nagyobb mértékű használata, a lisztneműek közül a pogácsafélék, kőttesek és más sült tészták különleges kultusza a főtt tésztákkal szemben. A gyümölcslevesek és mártások gyakoribb jelenléte, végül pedig egy erős kapcsolat a román, a balkáni, az orosz - ukrán ételek stílusával, ami egyes zöldségek merészebb használatával tűnik ki. - See more at: http://www.torzsasztal.com/barta-gasztrofolklor/erdelyi-etelek.html#sthash.LoIqz2aA.dpuf