Erdély nevezetességei

Nevezetességek Erdélyben

Gyilkos-tó

Erdély legnépszerűbb, legtöbbet látogatott tava különös körülmények között keletkezett. 1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását. Az így felgyülemlett víz egy torlasztavat hozott létre. A dolog érdekessége, hogy a területen eredetileg fenyőerdő volt, ezért a Gyilkos-tóból ma is kísértetiesen nyúlnak ki a fenyőfák megkövesedett csonkjai, amelyeket a meszes víz konzervált. Elnevezését mégsem ennek, hanem a hozzá kötődő félelmetes legendáknak köszönheti. 

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében,Tusnádfürdőhöz közel.

Érdemes megnézni, hisz az ember nem mindennap fürödhet egy valódi vulkánban. A 0,2 km² területű, 7 méter mélységű, közel kör alakú tó a hegység egyik kialudt vulkáni kráterében fekszik. A hagyomány szerint a pogány ősmagyarok itt mutatták be áldozataikat, majd a kereszténység elterjedése után Szent Annának építettek itt kápolnát, innen a tó elnevezése. 


Parajdi sóbánya 

A parajdi sóbánya az erdélyi Parajd közelében található. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka. Több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magába, és ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. A parajdi sót már a 15. századtól kezdve "székely sónak" nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= "Sóvidék"), munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének.

A sóbánya hatékony klímája mindenkinek segít. Van néhány betegség, melyre kifejezetten jótékony hatással van a sóbányában való tartozkodás. Az egészséges embereknek segít ellazulni, széppé tenni a bőrüket, relaxálni, felüdülni.


Békás-szoros 

A Békás-szoros egy tektonikus eredetűszurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megyeészakkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.

A Gyilkos-tótól nem messze található.


"Drakula vára"

A törcsvári kastély Brassótól 30 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szoros előtt álló Törcsvár falu mellett helyezkedik el. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található.

A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet.

A várat Drakula gróf, azaz a hírhedt Vlad Tepes nevéhez kötik, azonban ez csak a legenda és a turisztikai üzlet hatásos egyvelegéből adódik. Törcsvár sosem volt Drakula birtokában, egyes vélemények szerint csupán itt vendégeskedett, vagy pedig a vár börtönében tartották fogva egy ideig, de valójában egyik állítás sem bizonyított, sokaknak ezért csalódást okoz a látogatás.